Szurovecz Kitti - Borostyánkönny véleményem

Nem támasztottam elvárásokat Szurovecz Kittivel kapcsolatban, miután már 2 regényét is olvastam. Tudtam, mire számíthatok, amikor a könyvtárban megkaptam a folytatást - amire már régóta fáj a fogam, de még nem sikerült magaménak tudnom egy példányt - így hazatérve bevackoltam magam, és falni kezdtem az oldalakat. :)

"A Gyémántfiú hősei, Heily és Nick, a világhírű színész szerelmespár rengeteget szenvedtek azért, hogy a kapcsolatuk beteljesülhessen. Most csöndes boldogságban készülnének életük nagy napjára: az esküvőjükre.
Csakhogy mindezt ellehetetleníti a múlt kísértete.
A szerelmespároknak általában kilenc hónapja van arra, hogy feldolgozzák egy csoda érkezését. Heilynek és Nicknek erre csak másodpercek jutnak, s miközben egymást érik az életükben a nehézségek, a háttérben egy háborgó lélek a legnagyobb kincsükre feni a fogát. A kialakult helyzet alaposan próbára teszi az „álompár” kapcsolatát.
Vajon meddig megy el egy nő az igaz szerelemért?
Képes-e legyőzni a múlt démonjait?
Vajon mi kell ahhoz, hogy egy férfi igazi apává váljon?
Vajon van-e kiút a halálfélelemből, akkor, ha a sors a torkunknak szegez egy éles kést?
Szurovecz Kitti Gyémántfiú című regénye 2011-ben az olvasói szavazatok alapján 5. helyezést ért el a Libri Aranykönyv Díj versenyén. A Borostyánkönnyben az írónő - rajongói biztatására - fűzte tovább Heily és Nick történetét. A trilógia második része sok-sok meglepetést tartogat a romantikus hollywoodi krimik szerelmeseinek!"

A Borostyánkönny méltó folytatása a Gyémántfiúnak, melyben Heily és Nick szerelmének boldogabb és szomorúbb pillanatait ismerhettük meg. Ebben a könyvben viszont már komoly döntések, mély érzelmek, és a háttérben meghúzódó árnyaké a főszerep. A szereplőkkel együtt az olvasó is ráébred az élet rizikóira, valamint olyan dolgokra, amelyek segítenek az előrébb jutásban: hogy nem szabad megállnunk egyetlen aprócska ponton, hanem muszáj tovább mennünk, mert vannak fontosabb dolgok, amiért érdemes léteznünk. Pontosan úgy, ahogy Nick teszi, amikor Heily és Nikki eltűnik. Nem gubózik be, és kesereg, hanem a tettek mezejére lép.
Nem tudom miért, de jó döntés volt szerintem Stevent és Melanie-t szétválasztani, valahogy nem illettek össze.
Nikki nagyon aranyos, szeretnivaló, élethű szereplője a történetnek. Tipikus hároméves gyerek - bár én már nem igazán emlékszem, hogy a húgaim ilyen cserfesek lettek volna majd' 3 évesen. :)
Lianne-t nem sajnáltam, amikor meghalt. A sorozat első részében sem szívleltem. Ha ilyen édesanyám lenne, nem tudom mihez kezdenék.
Nick és Heily néha egy-egy ponton kicsit sok volt nekem: néhány fejezetben különösen idegesítőnek tűnt, az a sok szenvedő gondolat, ami kijött belőlök.
Ami különösen megnevettetett - még a végén is - az a férfiak párbeszédei voltak, főként, amikor Nick és Steven kerültek kontaktusba. :D
Összességében nagyon tetszett a regény, jól felépített, nem elcsépelt történetről van szó, hanem egy kerek egészről.

Értékelés: 5/5